India légicsapásai – Milyen válaszlépéseket várhatunk Pakisztántól?

A közelmúltban egy drámai éjszakai hadműveletet hajtott végre India, amely során rakétákat és légicsapásokat indított kilenc helyszín ellen Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban. Az indiai kormány a támadásokat „megbízható hírszerzés” alapján indította, célja pedig a militáns pozíciók megsemmisítése volt. Az akció mindössze 25 percig tartott, helyi idő szerint 01:05 és 01:30 között, és hatalmas robbanások rázkódtatták meg a környéket, amely sok lakost ébresztett fel. Pakisztán viszont azt állította, hogy csak hat helyszínt találtak el, és azt is megjegyezték, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt lőttek le – ezt az állítást India nem erősítette meg. Az iszlámábádi kormány közlése szerint az indiai légicsapások következtében 26 ember vesztette életét, és 46-an megsérültek a LoC (a tényleges határvonal) mentén végrehajtott tűzharcok során, míg India arról számolt be, hogy tíz civil halt meg a pakisztáni tüzérség támadásai következtében.

Ez az éles eszkaláció a múlt hónapban Pahalgamban végrehajtott halálos militáns támadást követően történt, amely turistákat célozott meg, és a feszültségeket a nukleáris fegyverekkel rendelkező riválisok között új veszélyes magasságokba emelte. India világos bizonyítékokat állít, amelyek szerint a Pakisztánban működő terroristák és külső szereplők kapcsolódnak a támadáshoz, ám Pakisztán ezt határozottan tagadja, hozzátéve, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékokat állításaik alátámasztására. A történelmi előzmények között említést nyer, hogy 2016-ban, miután 19 indiai katona életét vesztette Uri városában, India „sebészeti csapásokat” hajtott végre a LoC-n, míg 2019-ben a Pulwama támadás, amely 40 indiai félkatonai személy életét követelte, légicsapásokhoz vezetett Balakotban – ez volt az első ilyen akció Pakisztán területén 1971 óta.

Szakértők szerint a Pahalgamban történt támadásra adott válasz különleges, mivel három fontos pakisztáni militáns csoport, a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen infrastruktúráját célozta meg. India azt állítja, hogy kilenc militáns célt támadt meg, amelyek közül a legközelebbi a Sialkotban található két tábor, mindössze 6-18 km-re a határtól. A legmélyebb csapás egy Jaish-e-Mohammed központot ért Bahawalpurban, amely 100 km-re található Pakisztán területén. A pakisztáni kormány ugyanakkor tagadja, hogy terrorista táborok léteznének a támadás által érintett helyszíneken.

Az indiai hadműveletek kiterjedtsége figyelmet keltett, hiszen korábbi csapások, mint például Balakot, jellemzően a LoC mentén, Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban történtek. Srinath Raghavan, egy delhi történész, a BBC-nek elmondta, hogy India most már Pakisztán Punjab államában is csapásokat mér, célba véve a terrorista infrastruktúrát és központokat, amelyek a Lashkar-e-Taiba-hoz és más militant csoportokhoz kapcsolódnak. Az indiai kormány célja, hogy újra megerősítse a visszatartást, és úgy vélik, hogy a 2019-es intézkedések hatékonysága csökkent, ezért szükség van újabb nyomásgyakorlásra.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Pakisztán válasza elkerülhetetlen, és a diplomáciai lépések kulcsszerepet játszanak a következő eszkalációs szint kezelésében. Ejaz Hussain, Lahore-i politikai és katonai elemző szerint a pakisztáni hadsereg által irányított retorika és a katonai vezetés elhatározása a megtorlásra várható, mivel a pakisztáni közvélemény nyomást gyakorolhat a katonaságra, hogy válaszlépéseket tegyen. Az indiai és pakisztáni katonai csapatok közötti tűzharcok már elkezdődtek, India pedig lezárta a fő határátkelőt, valamint felfüggesztette a vízmegosztási megállapodást.

A helyzet fokozódása aggasztó, ugyanis a legutóbbi eszkalációk, mint például a 2016-os és 2019-es konfliktusok is, gyorsan kiterjedt háborús helyzetekhez vezettek. Az indiai kormány azonban láthatóan egyensúlyozni próbál a feszültségek és a visszafogottság között, míg a pakisztáni társadalom politikai feszültségekkel küzd, különösen Imran Khan volt miniszterelnök börtönbe zárása óta. A helyzet tehát rendkívül törékeny, és a következő lépések kulcsszerepet játszanak abban, hogy elkerüljék a háborús konfliktust.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko