Az emberek, akik elutasítják a mesterséges intelligenciát
Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenáll az mesterséges intelligencia (AI) terjedésének. Az ügynökségének körülbelül tíz alkalmazottja van, akik közül néhányan teljes munkaidőben, míg mások részmunkaidőben dolgoznak. Zetteler véleménye szerint az AI használatának nincs értelme, és nem látja, miért érdemesene egy olyan dolgot olvasni, amit nem is írtak meg. A közelmúltban olvasott egy mondatot, amely ezt a gondolatot tette még hangsúlyosabbá: „miért is olvasnék valamit, amit valaki nem volt hajlandó megírni?” Számára ez a megállapítás tükrözi az AI-val kapcsolatos nézeteit.
A mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT népszerűsége 2022 végén indult be, azóta több mint öt milliárd látogatást generál havonta. Ezzel együtt azonban Zetteler aggodalmát fejezi ki az AI társadalmi hatásai miatt. Ő úgy véli, hogy bár az AI hasznos lehet bizonyos helyzetekben, mint például a vak embereknek szóló cikkek fordítása, hosszú távon nem fogja szolgálni az emberek érdekeit. Felveti a kérdést, hogy a költségcsökkentés érdekében érdemes-e elbocsátani egy alkalmazottat, akinek négy gyermeke van, csupán azért, hogy egy gép munkáját bízzák rá. Zetteler számára az ilyen döntések nemcsak anyagi kérdések, hanem az emberi kapcsolatok minőségéről is szólnak.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elutasítja az AI használatát, elsősorban annak környezeti hatásai miatt. Az ő vállalkozása a humanitásra és az emberi kapcsolatokra épül, ezért számára az AI „léleknélküli”. Achery aggódik amiatt, hogy az AI működtetése óriási energiafogyasztással jár, és úgy érzi, hogy sok ember nincs is tudatában ennek. Zettelerhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy az AI egyre inkább eltávolítja az embereket egymástól, így a valódi kapcsolatokat is veszélyezteti.
Seattleben él Sierra Hansen, aki a közszolgálat területén dolgozik. Ő is elutasítja az AI alkalmazását, mivel úgy véli, hogy az AI használata károsan befolyásolja a problémamegoldó képességünket. Hansen hangsúlyozza, hogy az emberi agy a napi teendők megszervezésére hivatott, nem pedig egy gép, amely megmondja, hogyan osszuk be az időnket. Szerinte az emberi gondolkodás, a kritikai gondolkodás képessége elengedhetetlen, és ha az emberek egyszerű feladatokat bíznak az AI-ra, akkor nem tanulnak meg önállóan gondolkodni.
Ezzel szemben Jackie Adams, aki digitális marketing területén dolgozik, kezdetben szintén elutasította az AI-t, de végül be kellett látnia, hogy a munkahelyi nyomás miatt alkalmaznia kell azt. Szembesült azzal, hogy ha nem alkalmazza az AI-t, akkor lemarad a versenytársakkal szemben. Ma már nem tekinti az AI használatát lustaságnak, hanem inkább lehetőségnek, hogy javítsa munkáját és hatékonyabbá váljon. Adams számára az AI lehetőséget nyújt a tartalom finomítására és a képek szerkesztésére.
James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI elkerülhetetlen része lett a modern életnek. A technológia fejlődése megkérdőjelezi az emberi döntéshozatali folyamatokat, de Brusseau hangsúlyozza, hogy az emberi jelenlét továbbra is szükséges bizonyos területeken, például a bírósági ügyekben vagy az orvosi döntések meghozatalakor. Mivel az AI folyamatosan terjed, az emberek úgy érzik, hogy a kontroll lassan kicsúszik a kezükből, és sokan aggódnak amiatt, hogy az AI uralja a jövőnket.
A cikk végén érdemes megjegyezni, hogy az AI terjedése már nemcsak a munka világát, hanem a társadalom más területeit is érinti, és a jövő kihívásai között szerepel, hogyan találja meg az ember a helyét egy olyan világban, ahol a technológia egyre inkább dominál. Az AI fejlődése és alkalmazása tehát nem csupán technikai kérdés, hanem mély társadalmi és etikai dilemmákat is felvet, amelyekkel mindannyiunknak szembesülnie kell.
Ezeket is érdemes megnézni
Ki nyeri a versenyt a humanoid robotok fejlesztésében?
A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott
