Holdpor érkezett Kínából, értéke felülmúlja az aranyét

A közelmúltban a brit tudományos közösség figyelme egy különleges esemény köré összpontosult, amelynek keretében a Holdról származó első minták érkeztek az Egyesült Királyságba az elmúlt öt évtizedben. Ezek a kis mennyiségű holdi por és kőzet darabok egy kínai űrmisszió keretében, a Chang’e 5 során lettek begyűjtve, és most Professor Mahesh Anand, az Open University tudósa birtokába kerültek. A professzor egyedüli brit kutatóként kapta meg ezt az extrém ritka anyagot, amelyet „a legértékesebb aranyporhoz hasonlít”. A tudós kifejtette, hogy a kínai mintákhoz senki más nem fért hozzá a világon, így számára ez hatalmas megtiszteltetés és privilégium.

A holdi por elemzésével Professor Anand csapata olyan alapvető kérdésekre keres választ, mint például a Hold keletkezése és a Föld korai évei. A kutatók reményei szerint a por szemcséiben olyan bizonyítékokat találhatnak, amelyek megerősíthetik azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földet egy Mars méretű bolygóval történt ütközés következtében keletkezett törmelékből állt össze 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A minták gyűjtésére a Chang’e 5 2020-as űrmissziója keretében került sor, amely a Mons Rümker nevű vulkáni területen landolt. A robotkar segítségével 2 kg anyagot sikerült kiásni, amely egy kapszulában érkezett vissza a Földre, és a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi minta gyűjtés a 1976-os szovjet küldetés óta, amely Kínát a modern űrverseny élvonalába emelte.

A kutatás során Professor Anand csapata különböző módszereket alkalmaz majd. A por szemcséit először megőrölik, majd lézerrel kezelik, hogy kinyerjék belőlük a szükséges kémiai elemeket. A professzor elmondta, hogy a laboratóriumban nagyon fontos a tiszta környezet, hiszen a földi anyagok keveredése a holdi porral végleg tönkreteheti az elemzéseket. Az Open University laboratóriumába belépve egy sor előírást követnek, amely biztosítja a tisztaságot: speciális cipővédőt, kesztyűt és köpenyt kell viselniük.

A professzor egy zárható széfből egy ziplock tasakot húz elő, amely három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű edényt tartalmaz. Mindegyik edényben áttetsző ampullák találhatók, amelyek alján sötétszürke por található. Bár a minták mennyisége csekély, Professor Anand biztos benne, hogy ez elegendő lesz a hosszú távú kutatáshoz, hiszen laboratóriumuk a mikroszkopikus anyagokkal való munkálkodásra specializálódott.

A kutatás első lépéseit Kay Knight technikus végzi, aki már 36 éve dolgozik különböző kőzetek vágásával és őrlésével, de most először fog holdi anyaggal dolgozni. Izgatottan mesél arról, hogy mennyire vágyik már arra, hogy a mintaelemzés során részt vehessen a kutatásban. Knight elmondja, hogy mivel a minták mennyisége korlátozott, a hibázás kockázata rendkívül magas. A következő lépéseknél a mintákat más laborokba is elviszik, ahol különböző gépekkel végzik el a szükséges méréseket.

Kínának a Chang’e 5 küldetés után további tervei is vannak, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 küldetéssel a Hold másik oldaláról is mintákat kívánnak visszahozni. A Hold ezen része mélyen titokzatos, és valószínűleg olyan bizonyítékokat tartalmaz, amelyek hosszú ideje szunnyadó vulkáni lávafolyásokról árulkodhatnak. Professor Anand reméli, hogy ez a kutatás egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Apollo missziók során a világ tudósai együtt dolgoztak. Az űrkutatás területén a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a további felfedezésekhez és a tudományos eredményekhez, és Professor Anand bízva tekint a jövőbe, hiszen a holdi minták elemzése még hosszú éveken át izgalmas felfedezéseket tartogathat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo