
Szovjet űrhajó visszatér a Földre, várhatóan lezuhan
A szovjet űrprogram egyik emblematikus darabja, a Kosmos 482, várhatóan a hétvégén visszatér a Földre, miután több mint öt évtizeden át keringett az űrben. A Kosmos 482 1972-ben indult el a Vénusz felé irányuló küldetés keretében, ám a tervezett pályán nem tudott elhagyni az alacsony Föld körüli pályáját, és végül négy darabra tört. A NASA jelentése szerint az egyik fragmentum, valószínűleg a leszállóegység, most újra belép a Föld atmoszférájába, és elképzelhető, hogy egy része megmarad anélkül, hogy megsemmisülne.
Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a re- belépés 2023. május 10-én, körülbelül 09:16 BST-kor várható, de ez az időpont több órát is változhat. A re- belépés pontos helyszíne még nem ismert, de a szakértők úgy vélik, hogy ha a kapszula túlél, akkor a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűleg nem fog jelentős kárt okozni. Stijn Lemmens, az ESA űrszemét-mitigation szakértője megjegyezte: „Sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer, mint hogy egy ilyen űrszemét darabja eltalálja.”
A leszálló kapszula egy erős, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. A Vénusz rendkívül forró és nyomásos légkörének elviselésére tervezték, amely magában foglalja egy robusztus hőpajzsot és tartós szerkezetet. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula képes lehet túlélni a kontrollálatlan süllyedést a Föld atmoszférájában. A kapszulához tervezett ejtőernyő-rendszer, amelyet eredetileg a Vénusz felé való süllyedés lassítására szántak, valószínűleg már hosszú idő óta elhasználódott, hiszen több mint 50 éve van az űrben.
Bár a földön élő emberek számára a kockázat alacsonynak számít, a kapszula becsült repülési útvonala azt jelenti, hogy a Föld 51,7° északi és déli szélességi fok között bárhol landolhat, ami a legtöbb lakott területet lefedi. Ezért lehetséges, hogy a kapszula akár London és Dél-Amerika legdélebbi csücske között is bárhol földet érhet. A kontrollálatlan űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített tárgyak re- belépése a Föld atmoszférájába meglehetősen gyakori jelenség”, hetente több nagyobb űrhajónál, míg naponta kisebbeknél.
Az űrből visszatérő objektumok általában elégnek a Föld atmoszférájában, mielőtt elérnék a talajt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban főként a Csendes-óceán felett égett el. Jelenleg a Kosmos 482-t szorosan nyomon követik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajókat „úgy kell tervezni, hogy biztonságosan ki tudják venni magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált re- belépés útján”. Ez lehetővé teszi a landolási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel annak kockázatát, hogy bármilyen törmelék lakott területre essen, így védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatását”.

