
Csapás a megújuló energia terjedésére: leállították a nagy szélerőművet
A dán Orsted energiaipari cég bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű hatalmas szélerőmű projektet, amelyet Kelet-Yorkshire partjainál terveztek megvalósítani. Ez a projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé válhatott volna, amelynek kapacitása elérte volna a 2,4 GW-t, ami több mint egy millió háztartás áramellátásához elegendő. A cég azonban közölte, hogy a projekt gazdaságilag már nem életképes, annak ellenére, hogy a brit kormány 15 éves szerződést kötött velük, amely garantálta az áram értékesítését egy előre meghatározott áron.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években folyamatosan emelkedő költségekkel néz szembe, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonsági és Nettó Zéró Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy tisztában vannak azzal, hogy a globálisan magas infláció és az ellátási láncok korlátozása milyen hatással van az iparra Európa-szerte. Az Orsted döntése már a második jelentős projekt leállítása az offshore szélenergia szektorban; a svéd Vattenfall cég 2023 júliusában szintén leállította egy 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a növekvő költségek miatt. Ezt a projektet később a német RWE energiaipari vállalat vásárolta meg, amely kijelentette, hogy folytatni kívánja a fejlesztéseket.
Az offshore fejlesztők előtt álló kihívások komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány által kitűzött 2030-as tiszta energia célkitűzésének megvalósíthatóságával kapcsolatban. Ez a cél a Munkáspárt öt központi „küldetése” közé tartozik, amelynek keretében a kormány azt szeretné elérni, hogy 2030-ra az ország áramtermelésének 95%-a megújuló forrásokból származzon. Jelenleg az Egyesült Királyság áramtermelésének kicsivel több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza forrásokból származik, tehát hatalmas előrelépésre van szükség a kitűzött cél eléréséhez.
A szükséges fejlesztések között szerepel az offshore szélerőmű kapacitásának megháromszorozása, valamint a nap- és szárazföldi szélerőművek teljesítményének megduplázása. Az Aurora Energy számításai szerint a cél eléréséhez jelentős korszerűsítésekre van szükség az elektromos hálózatban is, beleértve 620 mérföld új vezeték és alállomások telepítését is. Sok helyi közösség azonban ellenáll a nagy energiainfrastruktúrák kialakításának a lakóhelyük közelében, ami tovább bonyolítja a projekt megvalósítását.
Néhány iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reform pártok képviselői is úgy vélik, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális beruházások időkeretén belüli megvalósítása szinte lehetetlen. Figyelmeztetett arra, hogy ha a nagyon rövid távú célokat nem teljesítik, az a próbálkozások költségeit maximálja.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” feladat lesz, de egy „Herkulesi erőfeszítéssel” mégis megvalósíthatónak tartja. Ed Miliband energiaügyi miniszter egyetért azzal, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a költségek csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaellátás biztonságának megteremtése.
A brit kormány kijelentette, hogy együtt kíván működni az Orsteddel a Hornsea 4 projekt „újraindításáért”, és meg van győződve arról, hogy a tiszta energia küldetés még mindig elérhető. A szóvivő arról is beszélt, hogy erős projektportfóliójuk van a tiszta energia 2030-as céljának elérésére, és a küldetésalapú megközelítésük lehetővé teszi számukra, hogy navigáljanak a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések között, hogy elérjék a kitűzött célokat.

