
Ki Robert Prevost, az új XIV. Leo pápa?
A Szent Péter-bazilika erkélyéről bejelentett új pápa nevét még meg sem hallotta a közönség, de a tömeg máris skandálta a „Viva il Papa” – „Éljen a Pápa” – felkiáltást. Robert Francis Prevost, a 69 éves új pápa a 267. személy, aki elfoglalja Szent Péter trónját, és Leo XIV néven ismertté válik. Prevost kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen ő az első amerikai, aki pápai tisztséget tölt be, bár sokan latin-amerikai kardinálisnak tekintik, mivel éveken át misszionáriusként dolgozott Peruban. A chicagói születésű Prevost 1955-ben látta meg a napvilágot spanyol és francia-olasz származású szülők gyermekeként. Gyermekkorában ministrált, és 1982-ben szentelték pappá. Három évvel később Peruba költözött, de rendszeresen visszatért az Egyesült Államokba, ahol lelkészként és prior-ként szolgált szülővárosában. Prevost perui állampolgársággal is rendelkezik, és a társadalom peremén élő közösségekkel való munkájáról vált ismertté, valamint a hidak építéséről, amelyek összekötik a különböző csoportokat.
Leo XIV pápa első szavaiban méltatta elődjét, Ferenc pápát. „Még mindig halljuk a fülünkben Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket” – mondta a lelkes tömegnek. „Egyesülve és kéz a kézben Istennel haladjunk előre” – folytatta. A pápa az Ágoston rendben betöltött szerepéről is beszélt. 2014-ben Ferenc pápá tette Chiclayo püspökévé Peruban. Prevost jól ismert a kardinálisok körében, mivel magas rangú feladatkörében, a Latin-Amerikai Püspöki Dikasztérium prefektusaként dolgozott, amelynek fontos feladata a püspökök kiválasztása és felügyelete. 2023 januárjában érsekké nevezték ki, és néhány hónapon belül Ferenc kardinálissá is tette.
Az új pápa elsődleges figyelme a Ferenc pápa által kezdeményezett reformok folytatására irányul. Prevostról úgy vélik, hogy osztja Ferenc nézeteit a migránsokról, a szegényekről és a környezetről. John Lydon, egykori szobatársa a BBC-nek úgy nyilatkozott Prevostról, mint „kiváló társasági emberről”, „közvetlenről” és „nagyon aggódóról a szegényekért”. Prevost korábban elmondta az olasz Rai televíziónak, hogy bevándorló családban nőtt fel. „Az Egyesült Államokban születtem… De a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, francia és spanyol származásúak… Nagyon katolikus családban nevelkedtem, mindkét szülőm aktívan részt vett a plébániában” – nyilatkozta.
Bár Prevost az Egyesült Államokban született, a Vatikán őt a második amerikai pápaként említi, hiszen Ferenc pápa argentin származású. Az utóbbi hónapokban Prevost nyilvánosan vitába szállt JD Vance amerikai alelnök nézeteivel. Egy szociális média oldalán, amely az ő nevében működik, megosztott egy kritikus bejegyzést a Trump-adminisztráció által végrehajtott deportálásról, amely egy amerikai lakost érintett El Salvadorba. A bejegyzés így fogalmazott: „JD Vance téved: Jézus nem azt kéri tőlünk, hogy rangsoroljuk mások iránti szeretetünket”, ezzel a National Catholic Reporter weboldalán megjelent kommentár címét idézte.
Prevost perui tartózkodása alatt nem tudta elkerülni a szexuális visszaélések botrányait, amelyek beárnyékolták az Egyházat, bár püspöksége határozottan tagadta, hogy bármiféle eltussolásban részt vett volna. A név választása, Leo, a dinamikus társadalmi kérdések iránti elkötelezettséget jelzi a szakértők szerint. Az első Leo névvel rendelkező pápa, akinek pápasága 461-ben ért véget, találkozott Attila hun királlyal, és meggyőzte őt arról, hogy ne támadja meg Rómát. Az utolsó Leo pápa 1878-tól 1903-ig vezette az Egyházat, és jelentős hatású írást írt a munkásjogokról.
Seán Patrick O’Malley, a bostoni érsek a blogján megjegyezte, hogy az új pápa „olyan nevet választott, amely széles körben a társadalmi igazságosság örökségével kapcsolatos, Leo XIII pápával, aki a világ ipari forradalom, a marxizmus kezdetének és a széleskörű bevándorlás időszakában volt pápa”. Leo XIV pápának a LMBTQ-kérdésekkel kapcsolatos nézetei nem világosak, de egyes csoportok, beleértve a konzervatív Kardinálisok Kollégiumát, úgy vélik, hogy ő talán kevésbé támogató, mint Ferenc pápa. Leo XIV támogatta Ferenc döntését, hogy engedélyezze a női részvételt a püspöki dikasztériumban először. „Többször is láttuk, hogy a női nézőpont gazdagítja a folyamatot” – mondta a Vatikán hírei szerint 2023-ban. 2024-ben a Katolikus Hírszolgálatnak azt nyilatkozta, hogy a nők jelenléte „jelentős mértékben hozzájárul a folyamatban a legjobb jelöltek kereséséhez, akik az Egyházat szolgálják püspöki szolgálatban”. Anna Rowlands elmondta, hogy a pápa „kicsit túlterheltnek” érezte magát, de nyugalma is „intenzívebbé vált”. A salfordi római katolikus püspök üdvözölte az Egyesült Államok első pápájának megválasztását. Robert Prevost, aki Chicagóban született, az első észak-amerikai, aki pápává választották. A kardinálisok a Sixtus-kápolnában csatlakoztak az újonnan kinevezett pápához, ahol egy imával kezdődött a szertartás, amely a hagyományoknak megfelelően arra kérte az új pápákat, hogy változtassák meg nevüket.
