A jövő űrutazása: Robotok válthatják ki az emberi űrhajósokat?

Karácsony estéjén egy autonóm űrszonda, a NASA Parker Solar Probe, a Nap közelében repült el, közelebb, mint bármely korábban ember által készített objektum. Ez a küldetés nem csupán a Napról szerzett új ismeretek miatt volt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az űrszonda teljesen önállóan hajtotta végre a programozott feladatait, anélkül, hogy bármilyen kapcsolatba lépett volna a Földdel. A Parker Solar Probe célja, hogy jobban megértse a Nap hatását a Föld űridőjárására. Ez a pillanat mérföldkőnek számít az emberiség történetében, amelyben az emberi beavatkozás teljesen hiányzott.

Az elmúlt hat évtizedben robotizált űrszondákat küldtek a Naprendszer különböző pontjaira, amelyek olyan helyekre is eljutottak, ahová emberek soha nem tudtak volna eljutni. A Parker Solar Probe körülbelül 10 napig repült a Nap közelében, ahol a hőmérséklet elérte a 1000 Celsius-fokot. Az autonóm űrszondák sikerei, párosulva a fejlett mesterséges intelligencia (AI) fejlődésével, felvetik a kérdést, hogy a jövő űrkutatásában vajon milyen szerepet játszhatnak az emberek. Számos tudós, mint például Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza, úgy véli, hogy az emberi űrhajósokra egyre kevésbé van szükség. „A robotok gyorsan fejlődnek, és az emberek űrbe küldésének indoklása egyre gyengébbé válik” – mondja Rees. Véleménye szerint az emberek űrbe küldése már inkább a gazdagok kalandvágyáról szól, és ezt a magánszektor finanszírozhatja.

Andrew Coates, a University College London fizikusa, szintén egyetértene ezzel. „A komoly űrkutatásért sokkal előnyösebb a robotika, mivel ezek tovább juthatnak és több feladatot elvégezhetnek” – mondja Coates. A robotok olcsóbbak is, mint az emberek, és ahogy az AI fejlődik, a robotok egyre intelligensebbé válnak. De vajon mit jelent ez a jövőbeli űrhajósok számára? Bizonyos feladatokat, amelyeket az emberek el tudnak végezni az űrben, a robotok, bármilyen fejlettek is, soha nem tudnának.

A robotizált űrszondák bejárták a Naprendszer összes bolygóját, valamint sok aszteroidát és üstököst, de az emberek eddig csupán két helyre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, az első ilyen utazó 1961-ben, Yuri Gagarin volt, aki a Szovjetuniót képviselte. A legtöbben az űr körüli pályán (a Föld körül) vagy a szuborbitális térben (rövid, függőleges ugrások az űrbe) repültek, például az amerikai Blue Origin New Shepard rakétáján.

Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa, és a „City on Mars” című könyv társszerzője kiemeli, hogy a presztízs mindig is indok volt az emberek űrbe küldésére. „Úgy tűnik, hogy ez egy nagyszerű módja annak, hogy bemutassuk, hogy politikai rendszerünk hatékony és az embereink okosak” – mondja Weinersmith. Az emberek űrbeli kutatása nem csupán a felfedezés vágya miatt fontos, hanem azért is, mert az űrhajósok számos kísérletet végeznek az űrállomásokon, mint például a Nemzetközi Űrállomáson, amelyek elősegítik a tudományos fejlődést.

Ezek a robotok ugyanakkor képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnának, és különböző műszerekkel vizsgálhatják a légköröket és a felszíneket. „Az emberek sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban végeznek el feladatokat, mint a robotok, de nagyon nehéz és drága életben tartani őket az űrben” – mondja Weinersmith. A robotok hátránya, hogy lassúak és módszeresek, például a Mars roverjei, amelyek alig 0,1 mph sebességgel haladnak.

Az AI-s algoritmusok javíthatják a roverek hatékonyságát, de a technológia szerepe abban is megnyilvánulhat, hogy felszabadítja az űrhajósokat bizonyos feladatok alól, lehetővé téve számukra, hogy a fontosabb kutatásokra összpontosítsanak. „Az AI-t használhatnánk a monoton feladatok automatizálására” – magyarázza Dr. Kiri Wagstaff, aki korábban a NASA Jet Propulsion Laboratory-jében dolgozott.

A NASA munkatársai már olyan humanoid robotokat is fejlesztenek, mint például a Valkyrie, amely a Johnson Űrközpontban készült, hogy részt vegyen egy robotikai kihívásban. A Valkyrie humanoid robot különböző feladatokat tud elvégezni az űrben, és segíthet a fenntarthatóság biztosításában, amikor az emberek nincsenek jelen.

A jövő űrkutatásának kihívásai között szerepel, hogy a robotok és az emberek együttműködése hogyan alakul. Míg a NASA Curiosity roverje autonóm módon képes bizonyos tudományos feladatokat ellátni, az emberek inspiráló hatása megkerülhetetlen. „Az inspiráció valami olyan, ami nem kézzelfogható” – érvel Prof. Coates. Leroy Chiao, a NASA nyugdíjas űrhajósa szintén osztja ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy az emberek tettei sokkal inkább lelkesítik a közönséget, mint a robotok.

Ahogy a NASA tervezi, hogy az Artemis program keretében embereket küld a Holdra, a Marsra való emberi küldetések is egyre közelednek. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója pedig a Mars kolónia létrehozására készül, hogy az emberiség számára egy alternatív otthont biztosítson. De a Marsra való utazás számos technikai kihívást jelent, és sok kérdés még válasz nélkül marad. Az emberi űrkutatás jövője valószínűleg a robotizált és emberi felfedezés egyesítésén fog alapulni, amely új lehetőségeket és kihívásokat hoz az emberiség számára.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy7keddnj31o