
Középkori temető rejtélye a repülőtér mellett egyre bonyolultabbá válik
A Cardiff repülőtér közelében felfedezett középkori temetkezési hely folyamatosan újabb rejtélyekkel állítja szembe a régészeket, miközben a felfedezés körüli titkok egyre szaporodnak. Az említett helyszín, amely a 6. vagy 7. századra datálható, tavaly került a hírekbe, amikor számos csontvázat találtak, amelyek szokatlan pozíciókban hevertek, váratlan tárgyakkal körülvéve. A legújabb kutatások során kiderült, hogy a temetőben eltemetett emberek többsége nő, és bár csontjaik kopásnyomokat mutatnak – ami arra utal, hogy nehéz fizikai munkát végeztek –, meglepő jelei vannak a gazdagságnak és a luxusnak is.
Az egyik legérdekesebb felfedezés egy női csontváz, amelyet egy árokba dobtak, éles ellentétben állva a többiekkel, akiket gondosan temettek el. Andy Seaman, a Cardiffi Egyetem régésze, aki a projekt vezetője, elmondta: „Minden alkalommal, amikor azt hisszük, hogy megértettünk valamit, újabb információk bukkannak fel, és a kép egyre izgalmasabbá válik.” A helyszín körülbelül fele már kiásásra került, amely a Fonmon-kastély területén található, és eddig 39 felnőtt csontvázat találtak, amelyek a vastag mészkőrétegbe vájt sírokban fekszenek. A kutatás még folyamatban van, de a szakemberek úgy vélik, hogy az eltemetettek közül szinte mind nő.
A régészek nem teljesen biztosak abban, hogy ez mit jelent. Dr. Seaman megjegyezte: „Elképzelhető, hogy ennek a közösségnek valami különleges jellemzője van, vagy talán ez csak egy temető egy szélesebb tájban, esetleg más részeken több férfi található.” Két gyermek csontvázát is megtalálták, ami meglepően alacsony szám, figyelembe véve az akkori magas csecsemőhalandóságot. Az ő temetésük is érdekes vonásokkal bír. Dr. Marion Shiner, a Cardiffi Egyetem régésze elmondta, hogy a sírok visszatöltéséhez használt föld kissé eltér a felnőttek sírjaiban található földtől. „Sötétebb és organikusabbnak tűnik, tehát valószínűleg eltelt egy kis idő a felnőttek és a két gyermek eltemetése között – ez tovább növeli a rejtélyt.”
A helyszínen talált tárgyak is hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy kik voltak ezek az emberek. A sírokban talált kerámiadarabok és finom, gravírozott üveg valószínűleg azoknak a látogatóknak a hozományai, akik a halottakkal való találkozás során lakomáztak. Dr. Seaman szerint „az üveg ritka, és ahol megtalálják, ott jellemzően jelentős státuszú helyszínek vannak.” Úgy vélik, hogy az üveget a Levant területén, valószínűleg Egyiptomban készítették, majd Dél-Franciaországban alakították edényekké, és valószínűleg itt érkezett borral együtt, hordókban.
Ezeknek a tárgyaknak a jelenléte arra utal, hogy ez a közösség nem volt átlagos. Az itt eltemetett emberek mindegyikét gondosan temették el, egyesek vízszintesen, mások guggolva, mindannyian kelet-nyugat irányban. A csontváz, amelyet az árokba dobtak, eltérő bánásmódban részesült, és a kutatók úgy vélik, hogy talán kitaszított vagy bűnöző volt. Az ő csontjait a Cardiffi Egyetem laboratóriumába vitték, hogy többet tudjanak meg róla. Dr. Katie Faillace, az osteológus, aki a csontvázakat vizsgálja, úgy véli, hogy a nő a 30-as vagy 40-es évei végén járhatott. Csontváza egy gyógyult karfraktúrát mutat, míg a foga fertőzött és tályogos volt, ami fájdalmas lehetett.
Továbbá, tíz csontváz most részletesebb elemzés alatt áll. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a temetőben eltemetett emberek nem mind azonnali környékbeli lakosok – Wales különböző részeiből és esetleg Dél-Angliából is származnak. További DNS-elemzések is várhatóak, amelyek kiderítik, hogy van-e közöttük rokonság. A csontvázak fogai iránt különösen érdeklődnek a kutatók, mivel a fogak növekedésének módja egyedi nyomot hagy a táplálkozásról, a hozzátáplálás időszakától kezdve egészen a halálig. Dr. Faillace megjegyezte, hogy „nagyon következetes étrendet folytattak, amely főként szénhidrátokból állt – de nem sok hús volt.” Az adatok szerint a halak hiánya figyelhető meg, ami meglepő, hiszen a rómaiak távozása után a halak jelei eltűntek az étrendből. Ez a jelenség az egyik legnagyobb rejtély.
A feltárás ezen a nyáron folytatódik, és a régészek elkezdik a temető másik felének kiásását. Andy Seaman reméli, hogy sikerül választ adniuk a helyszín által felvetett kérdésekre. „Reméljük, hogy mesélhetünk a temetőben élő egyes egyénekről, de a szélesebb közösségről is” – mondta. „Sokat tudunk a királyok és királynők életéről, de sokkal kevesebbet a mindennapi emberekről. Soha nem volt még lehetőségünk arra, hogy ennyire részletesen feltárjuk egyetlen közösséget és az érdekes kapcsolatrendszereket.” Jelenleg azonban még mindig számos megoldatlan ellentmondás áll előttük.

