Hírek,  Tech

A műhold, ami megméri a világ 1,5 trillió fáját

A világ esőerdőit gyakran a „Föld tüdőiként” emlegetik, hiszen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel segítve a klímaváltozás hatásainak csökkentését. Az esőerdőkben található több mint másfél trillió fa pontos szén-dioxid-tároló kapacitásának mérése azonban eddig szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Most azonban, a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően, a tudósok közelebb kerülhetnek a válaszhoz. A közelmúltban az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen indított egy egyedülálló műholdat, amely egy különleges radar rendszert használ az esőerdők alatt rejtőző információk feltárására. A műhold indítása a francia Guyanában található ESA Kourou állomásról történt, és a rakéta az Amazonas fölött repült el, amely az egyik fő célpontja lesz a kutatásnak.

A műholdat barátságosan „űrbrolónak” nevezik, mivel hatalmas, 12 méter átmérőjű antennája képes jeleket küldeni. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki részt vett a műhold ötletének kidolgozásában, a kilövés után elmondta, hogy a projekt célja az esőerdők alaposabb vizsgálata, hiszen „valóban bepillanthatunk ezekbe az erdőkbe”. Hangsúlyozta, hogy ez a fejlesztés jelentős lépés lenne, hiszen először tudhatnánk meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot tárol az Amazonas, a Kongó és Indonézia.

A műhold P-sávú radart használ, amely hosszú hullámhosszúságának köszönhetően képes mélyebben behatolni az erdőkbe, és felfedni azokat az ágakat és törzseket, amelyeket a lombkorona eltakar. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmondta, hogy míg a mai űrbeli radarrendszerek csodás képeket készítenek a jéghegyekről, az erdők esetében általában csak a lombkorona tetejét látják. A hosszabb hullámhosszúságú radar azonban lehetővé teszi, hogy a tudósok a fák mélyebb rétegeibe is bepillanthassanak.

A 1,2 tonnás műhold, amely hasonló elven működik, mint a CT-vizsgálatok, szeletekre bontja az erdőket, és folyamatosan elemzi ezeket az adatokat, hogy képet kapjon a fákban található fás anyagról. Ez az anyag a szén-dioxid mennyiségének becslésére szolgálhat. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek és próbálnak extrapolálni, de ez hatalmas kihívás, mivel a trópusi erdőkben található másfél trillió fa szén-dioxid-tárolásának méréséhez szatellit megoldásokra van szükség.

A műhold indítása után a földi mérések továbbra is folytatódnak, hogy ellenőrizzék az adatokat, amelyeket a műhold visszaküld. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan javasolta. Ő kiemelte, hogy a küldetés egy nemzetközi együttműködés eredménye, amely évtizedes innovatív munkát foglal magában.

A műhold telepítése számos kihívást jelent, amelyek a rakéta indításán túl is megjelennek. A műhold nagyméretű antennája, amely 12 méteres és kibővíthető, mintegy űrbeli ernyőként működik. Dr. Cordey elmondta, hogy a műhold egyes rendszereinek zavartalan működése kulcsfontosságú az eredmények szempontjából. Az Airbus mérnökei az amerikai L3Harris Technologies szakembereivel dolgoztak együtt, mivel az európai szakemberek nem rendelkeznek az ilyen nagy, kibővíthető rendszerekhez szükséges tapasztalattal.

A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészítik az első térképeket, és az ezt követő öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Az évente készülő térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét mutatják meg, hanem azt is, hogy mennyi szén-dioxid veszhet el a deforeztáció miatt. Az új műhold egyik nagy előnye, hogy a hosszabb hullámhosszúságának köszönhetően képes áthatolni a felhőkön, ami lehetővé teszi, hogy konzisztens és összehasonlítható képet kapjunk egy erdőről az egyik évről a másikra.

A tudósok számára ez a projekt több mint 20 éves munkát ölel fel, és rendkívül izgalmas, hiszen segíthet megérteni, hogy az erdők és a fák milyen mértékben járulnak hozzá a bolygónk folyamataihoz, különösen a klímaváltozással összefüggésben. A projekt célja, hogy valós képet adjon arról, hogyan befolyásolják az esőerdők a globális klímát, és ezáltal hozzájáruljon a jövő fenntartható fejlődéséhez.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/crldwjj6d6no

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük