Az AI-t elutasító emberek

Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség tulajdonosa, határozottan ellenáll az AI technológiák térnyerésének, és véleménye szerint a mesterséges intelligencia használata nem csupán felesleges, hanem egyenesen káros is lehet. Zetteler elmondása szerint nemcsak a technológia értéke kérdéses, hanem az is, hogy milyen jövőt teremt a társadalom számára. „Nem értem, miért kellene olyan dolgokat olvasnom, amelyeket valaki nem is fáradt meg megírni” – mondja, utalva arra a frázisra, amelyet nemrég olvasott. A kommunikációs ügynöksége körülbelül tíz főt foglalkoztat, és Zetteler hangsúlyozza, hogy a dolgozói értéke elengedhetetlen a cég sikeréhez. „Mi értelme van olyan anyagokat küldeni, amelyeket nem magunk írtunk, vagy újságcikkeket olvasni, amelyeket botok generáltak?” – tette fel a kérdést.

A mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT megjelenése óta, amely 2022 végén indult, robbanásszerűen terjedt el, és a népszerűsége az egekbe szökött. A Semrush szoftvercég jelentése szerint a ChatGPT havi több mint ötmilliárd látogatást generál. Zetteler azonban arra is figyelmeztet, hogy az AI rendszerek, mint a ChatGPT, működtetése óriási mennyiségű energiát igényel. Egy Goldman Sachs által készült jelentés szerint egyetlen ChatGPT lekérdezés szinte tízszer annyi energiát használ, mint egy Google keresés. Ez sokakat aggaszt, és Zetteler is úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia fenntarthatósági kérdései komoly problémát jelentenek.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa szintén elutasítja az AI-t, különösen a környezeti hatások miatt. „Az AI számomra lélektelen, ellentmond a vállalkozásom lényegének, amely kizárólag az emberi kapcsolatokra épül” – mondja, hozzátéve, hogy az adatok feldolgozásához szükséges energiafogyasztás borzalmas. Achery aggasztónak tartja, hogy az emberek nem ismerik fel ezt a problémát, és hogy a mesterséges intelligencia használata milyen káros lehet a jövő szempontjából.

Zetteler elismeri, hogy az AI bizonyos szempontból hasznos lehet, például a látássérültek számára, akiknek könnyebbé teheti az információkhoz való hozzáférést. Azonban hosszú távon nem látja, hogy az AI a társadalom javát szolgálná. „Ha a siker mércéje az, hogy mennyit járulunk hozzá a társadalomhoz, és mennyire alszunk jól, akkor nem hiszem, hogy az AI segíteni fog” – mondja. Az AI bevezetésével kapcsolatos félelmek nemcsak Zettelerre korlátozódnak. Sierra Hansen, egy seattle-i közszolgálati munkatárs, szintén elutasítja az AI használatát, mivel úgy véli, hogy az rontja a problémamegoldó képességünket. „Az agyunk segít abban, hogy megszervezzük a napjainkat, nem pedig az AI Copilot” – véli Hansen.

Ezek a vélemények azonban nem mindenki számára elérhetők. Jackie Adams (ez nem a valódi neve), aki digitális marketing területén dolgozik, kezdetben szintén elutasította az AI-t környezeti okok miatt, azonban amikor kollégái elkezdték használni az AI-t a munkájuk során, ő is kénytelen volt csatlakozni hozzájuk. „Nem tudtam megérteni, miért van szükség rá, de a költségcsökkentés érdekében végül én is alkalmazni kezdtem” – meséli Adams. Most már úgy véli, hogy az AI használata nem a lustaság jele, hanem inkább a munkája javításának eszköze.

James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, arra figyelmeztet, hogy az AI elkerülhetetlenné válik. „Ha tudni akarjuk, miért született egy döntés, emberekre van szükségünk. Ha nem érdekel minket ez, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja Brusseau. Adams, bár elfogadta az AI-t a munkájában, még mindig pesszimista a mesterséges intelligencia növekvő hatásával kapcsolatban: „Úgy érzem, hogy a kontrollunk minden téren csökken, és ez aggasztó.” A mesterséges intelligencia térnyerése tehát nemcsak a munka világát érinti, hanem szélesebb társadalmi hatásokat is magával hoz, amelyekre érdemes odafigyelni.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo