Hongkongi pro-Kína informátor: Miért jelentettem fel több tucat embert

Hongkongban egyre inkább elterjedt a közvetlen feljelentés kultúrája, amely mögött az áll, hogy a nemzeti biztonsági törvény (NSL) szigorú érvényesítése miatt sokan félelemmel és gyanakvással figyelik egymást. Az egyik legszembetűnőbb példa Innes Tang, egy korábbi bankár, aki magát patriotának vallja, és aki az utóbbi időben több tucat hongkongit jelentett fel a hatóságoknak, mert úgy vélte, hogy azok megsértették a nemzeti biztonsági törvényt. Tang a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy célja a közbiztonság megőrzése és a törvények betartásának elősegítése, ezért figyeli a közösségi médiát és minden gyanús tevékenységet. Azt állítja, hogy már majdnem 100 embert és szervezetet jelentett fel, és hogy sok esetben a rendőrség valóban nyomozást indított.

A brit fennhatóság alól 28 éve Kínához került Hongkong számára a nemzetközi egyezmények garantálták a jogokat és szabadságokat 50 évre. Azonban a 2019-es tömeges, demokratikus reformokat követelő tüntetések után egy évvel Kína bevezette a nemzeti biztonsági törvényt, amelyet sokan a szólásszabadság és a sajtó elnyomásának eszközének tartanak. A törvény büntetőjogi következményekkel sújtja azokat, akiket a Kínától való elszakadásra, a kormány hatalmának aláásására vagy külföldi erőkkel való összejátszásra buzdítanak.

A törvény bevezetése óta Hongkongban több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági bűncselekmények miatt, és becslések szerint 300 000-nél is több hongkongi hagyta el végleg a várost az utóbbi években. A város független könyvesboltjának tulajdonosa, Pong Yat-ming arról számolt be, hogy gyakori ellenőrzéseket tapasztal, amelyek „anonim panaszokra” hivatkoznak, és ezek a látogatások számos problémát okoznak számára és üzlete számára. A politikai elemző, Kenneth Chan, aki a pro-demokráciás mozgalomban aktívan részt vett a 90-es évek óta, arról beszélt, hogy a politikai nézetei miatt egyre inkább elkülönül a barátaitól és a diákjaitól.

A hongkongi kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nagy hangsúlyt fektet az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia megőrzésére, azonban megjegyzik, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy tevékenységeik megfeleljenek a törvényeknek és a közösség érdekeinek. Tang elmondta, hogy a Hongkong iránti szeretete motiválja őt a feljelentésekben, és hogy a fiatal korában kialakult nézetei Kínáról a brit gyarmati időszak alatt formálódtak.

A patriotizmus fogalma Hongkongban megosztó, mivel sokan úgy vélik, hogy a tüntetések és demonstrációk a város politikai kultúrájának szerves részét képezik. Chan is megjegyzi, hogy a patriotizmus nem feltétlenül negatív érték, de a kritikai távolság megőrzése elengedhetetlen. Az 2021-es választási reform bevezetésével csak azok a „patrióták” tölthetnek be fontos kormányzati pozíciókat, akik hűséget esküdtek a Kínai Kommunista Pártra. Ennek következtében a hongkongi parlament működése megbénult, és sokan úgy érzik, hogy a politikai vezetők nem képviselik a nép érdekeit.

Tang a jövőjét külföldre helyezte, mivel Hongkongban már nem lát problémákat, és úgy érzi, hogy lehetősége van a közössége szolgálatára. Jelenleg egy pro-Kínai nonprofit szervezet képviselőjeként dolgozik, és rendszeresen látogatja a genfi ENSZ-t, ahol Kína nézőpontját képviseli a hongkongi helyzetről és az emberi jogokról. Chan viszont Hongkongban a bizonytalanság állapotában él, hiszen barátai és diákjai közül sokan külföldre távoztak, míg mások börtönben vannak.

A hongkongi kormány hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonság a legfontosabb prioritás, és hogy a törvény csak egy rendkívül kis kisebbségre vonatkozik, akik veszélyt jelentenek a nemzeti biztonságra. Azonban a valóságban sok hongkongi számára a félelem és a megfigyelés mindennapossá vált, és a politikai aktív állampolgárok helyzete egyre inkább bizonytalanná válik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo