Netanjahu Starmer-t bírálja, amiért a Hamasz pártjára állt

Benjamin Netanyahu, Izrael miniszterelnöke, éles támadást intézett Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, valamint Emmanuel Macron, Franciaország elnöke és Mark Carney, Kanada miniszterelnöke ellen. Netanyahu azt állította, hogy e vezetők „gyakorlatilag azt mondták, hogy szeretnék, ha a Hamasz hatalmon maradna”, és súlyos vádakat fogalmazott meg a politikai vezetők ellen, akiket „tömeggyilkosok, erőszakosok, csecsemőgyilkosok és emberrablók” oldalán állónak nevezett. Az izraeli miniszterelnök kijelentései a csütörtöki, washingtoni izraeli nagykövetség munkatársait ért támadást követően hangzottak el, amelyben két diplomatát, Yaron Lischinskyt és Sarah Lynn Milgrimot öltek meg.

A brit, francia és kanadai kormányok néhány nappal korábban elítélték Izrael gázai offenzívájának kiterjesztését, amelyet „aránytalan” lépésnek minősítettek, és a humanitárius helyzetet „elviselhetetlennek” ítélték. A Downing Street hangsúlyozta, hogy Sir Keir Starmer elítélte a washingtoni támadást, amelyben antiszemitizmust nevezett meg olyan „gonoszságként”, amelyet ki kell irtani. Az izraeli nagykövetség dolgozói a Capital Jewish Museum által rendezett eseményen veszítették életüket, ahol a támadó, Elias Rodriguez, többször is „szabad Palesztína” kiáltással letartóztatásra került. A hatóságok szerint Rodriguez kapcsolatban állt pro-palesztin tüntetésekkel, és a nyomozók arra törekednek, hogy igazolják az online írásait, amelyekben Izraelt népirtással vádolja Gázában, és kritizálja az Egyesült Államok politikáját.

A gyanúsított a washingtoni esemény előtti éjszaka érkezett a városba, és néhány órával a támadás előtt vásárolta meg a belépőt. Az ügyészség által benyújtott iratokban említést nyert, hogy a gyanúsított csodálattal beszélt egy 2024-es esetről, amikor egy férfi tüzet gyújtott magánál az izraeli nagykövetség előtt, és „mártírnak” nevezte őt a konfliktus miatti tiltakozása miatt. A brit, francia és kanadai kormányok, akik Izrael közeli szövetségesei, szintén határozottan támogatták Izraelt a Hamasz által indított, 19 hónappal ezelőtti halálos támadások után. A legutóbbi közleményük, amelyben követelték, hogy Izrael állítsa le a legújabb offenzíváját, sokak szerint a legélesebb kritika volt Izrael katonai akcióival szemben a gázai háború kezdete óta, és konkrét lépésekkel fenyegetőztek, ha Izrael nem változtat a stratégiáján.

Sir Keir Starmer a hét közepén hozzátette, hogy Izrael döntése, miszerint csak nagyon korlátozott mennyiségű segélyt enged át Gázába, „teljesen elégtelen”. A brit kormány felfüggesztette a lehetséges kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat is. Netanyahu videónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Hamasz célja Izrael lerombolása és a zsidó nép megsemmisítése. Kijelentette, hogy a palesztin fegyveres csoport üdvözölte a brit, francia és kanadai kritikát Izrael háborús magatartása miatt, hozzátéve, hogy egyes szövetségesek azt akarják, hogy Izrael „álljon le, és fogadja el, hogy a Hamasz tömeggyilkosai életben maradnak”.

Netanyahu hangsúlyozta, hogy amikor tömeggyilkosok és erőszaktevők köszönik meg a nyugati vezetők támogatását, akkor azok a jog és az emberiesség ellen vannak. A vádakat tovább súlyosbította Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetőjének nyilatkozata, amely szerint ha Izrael nem enged segélyt Gázába, ezer csecsemő halála fenyeget. Az izraeli kormány tagjai, köztük Amichai Chikli miniszter is, a brit politikai vezetőket a terror erőinek bátorításával vádolták.

Luke Pollard, az Egyesült Királyság fegyveres erők minisztere elítélte a washingtoni gyilkosságokat, de elutasította Netanyahu kritikáját Starmer irányába, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyság támogatja Izrael önvédelmi jogát, feltéve, hogy azt a nemzetközi humanitárius jog keretein belül végzik. Franciaország külügyi szóvivője, Christophe Lemoine is megismételte Izrael gázai „escalálásával” kapcsolatos kritikáját, hangsúlyozva, hogy Izraelnek meg kell nyitnia az utat a segélyek előtt. A csütörtöki napon több mint 90 segélyszállító teherautó jutott át Gázába, azonban az ENSZ szerint ez a mennyiség „messze nem elegendő” a területen élő palesztinok szükségleteinek kielégítésére. A segélyek áramlása egy 11 hétig tartó teljes blokád után indult újra, ami humanitárius csoportok szerint széleskörű éhínséget kockáztatott. Az izraeli légicsapások március óta folytatódtak, és az eddigi adatok szerint 3613 palesztin életét követelték. A konfliktus hátterében álló politikai feszültségek továbbra is napirenden maradnak, miközben a nemzetközi közösség folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7804k13x52o