Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelenthet a globális klímavédelmi törekvések számára – nyilatkozta Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímákért felelős vezetője a novemberi választások után. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, amely a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásnak számít. Továbbá, információk szerint megakadályozta, hogy az amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművekre vonatkozó célokat. Trump emellett éles kritikát fogalmazott meg elődje zöld technológiák fejlesztésére irányuló törekvéseivel szemben, amelyeket „zöld új átverésnek” nevezett. Mindezek ellenére Trump érdeklődése a kritikus ásványi anyagok iránt, különösen Ukrajna és Kanada irányába, meglepő módon felmerült. Ezek az országok gazdagok olyan ásványi anyagokban, amelyek létfontosságúak a modern ipar számára.

A kritikus ásványi anyagok beszerzése Trump adminisztrációjának középpontjában áll. Ezek az ásványi anyagok elengedhetetlenek az űr- és védelemmel kapcsolatos iparágakban, de érdekes módon kulcsszerepet játszanak a zöld technológiák gyártásában is. A kérdés az, hogy Trump ezen ásványi anyagok iránti érdeklődése hogyan befolyásolhatja az Egyesült Államok zöld technológiai potenciálját. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, aki Trump legközelebbi tanácsadója, tisztában van a kritikus ásványi anyagok zöld átmenetben betöltött szerepével. A Tesla autói például jelentős mennyiségű grafitra, lítiumra és nikkelre támaszkodnak.

Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányászati mérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden ország saját listáját vezeti a kritikus ásványi anyagokról, amelyek általában ritkafémekből és más anyagokból, például lítiumból állnak. A kereslet az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt; 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt, főként a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors fejlődése miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint két évtizeden belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkafémek iránti kereslet 40%-át fogják kitenni az elektromos járművek és a tiszta energiával kapcsolatos iparágak.

Musk három évvel ezelőtt a lítium árának drasztikus emelkedésével kapcsolatos aggodalmát fejezte ki, kijelentve, hogy a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül bányászattal és finomítással foglalkozni, hacsak az árak nem javulnak. A lítium és más kritikus ásványi anyagok iránti amerikai függőség kérdését egy 2023 decemberében közzétett jelentés is érintette, amely figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak át kell gondolnia a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos politikáját, figyelembe véve a Kínától való függés kockázatait. A jelentés azt állította, hogy ennek elmaradása a védekezési termelés leállásához és más fejlett technológiák gyártásának megakadásához vezethet.

Kína dominanciája a piacon részben annak köszönhető, hogy az ország már évtizeddel ezelőtt felismerte a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. Kína évtizede döntött úgy, hogy stratégiai irányban fejleszti nemcsak a megújuló energiaforrásokat, hanem az elektromos járműveket is, és mára uralja ezt a piacot. A Benchmark Mineral Intelligence árjelentési ügynökség vezetője, Daisy Jennings-Gray hangsúlyozta, hogy a kritikus ásványi anyagok geológiailag korlátozottak, így nem garantálható, hogy minden országban gazdaságosan kinyerhető készletek állnak rendelkezésre.

Kína sikeresen biztosította az ásványi anyagok ellátását Afrikában és Dél-Amerikában tett jelentős befektetéseivel, de a feldolgozás terén rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel. Az Egyesült Államok számára a zöld átmenet előmozdításához elengedhetetlen a kritikus ásványi anyagok beszerzésének stratégiájának átgondolása.

Trump mostani lépései a kritikus ásványi anyagok megszerzésére utalnak arra, hogy az Egyesült Államok talán újra fókuszál a zöld technológiákra, és ezáltal új lehetőségeket teremthet a gazdaság számára. A jövőbeni intézkedések, például egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendelet” bevezetése, amely gyorsíthatja a bányászati és feldolgozási projekteket, további befektetéseket vonzhat a szektorba. Azonban a politika és a technikai ismeretek hiánya megnehezítheti a megfelelő ásványi anyagok beszerzését és a szükséges ellátási láncok kiépítését.

A Biden-adminisztráció zöld technológiákra vonatkozó támogatása, beleértve az Inflációs Csökkentési Törvényt, amely adókedvezményeket és támogatásokat kínál, jelentős tőkét vonzott a zöld iparba. Azonban a kritikus ásványi anyagok beszerzésére irányuló intézkedések nagyobb hangsúlyt igényelnek, hogy az Egyesült Államok versenyképes maradjon a globális piacon. A politikai helyzet alakulása és Trump tervei tehát kulcsszerepet játszanak abban, hogy az Egyesült Államok hogyan tudja kihasználni ezt a potenciális gazdasági lehetőséget a zöld technológiák terén.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo